Basajaun-Baszk föld őre

2012.08.08. 12:51

A baszkok Európa legtitokzatosabb népe, Franciaország és Spanyolország határán élnek, a nyelvük pedig nem mutat kapcsolatot a többi európai nyelvel. Egy elmélet szerint az első baszkok még a cro'magnoni embertípus egyik törzse volt, és egész Európában a baszkhoz hasonló nyelvet beszéltek.

Hogy ez hogy kötődik a kriptozoológiához?

Ha tényleg az Európába érkezett legősibb emberi törzs leszármazottai, akkor találkozniuk kellett kontinensünk előző őslakóival a neandervölgyiekkel. És valószínűleg találkoztak is, történetek maradtak fent a két faj első kapcsolatfelvételéről. Ez pedig a bajasaun története.

A mítosz szerint ezek a lények az erdőkben és a barlangokban lakoznak, megvédik az állatállományt az orvvadászoktól, valamint megtanították az embereket a mezőgazdaságra és a fémek használatára. A keresztény térítés után is megmaradt a hit ezekben a lényekben. A Burgos székesegyház és a Santa Maria la Real Nájera kolostor 15 századi kőfaragványain is szerepelnek ezen lények.

A beszámolók szerint nagyon magasak voltak, a szakálluk a térdükig ért, valamint igen csak jól másztak hegyet. És persze egyesek nekik tulajdonítják a megalitokat /titokzatosnak titokzatos dolog/.

De milyen történetek is fűződnek a basajaunhoz. A történetek szerint nagyon régen csak ezek a teremtmények ismerték a mezőgazdaságot és a növények termesztésének a titkát. A baszkok tervet eszeltek ki, hogy ellopják a titkot a basajaunoktól. Fogadást kötöttek velük, hogy áttudják ugrani a búzatáblát. Hát a basajaunok szálas fickók voltak /amikor mitológiai történeteket írok le, mindig előjön a Regős Bendegúz szindróma, sorry/, A basajaunok átugrották a búzatáblát, és persze kinevették a baszk nagy, bő cipőjét. Később vették csak észre, hogy a baszk meglopta őket, és a cipőjében vitte haza a vetőmagvakat.  Az egyik bajasjaun utána vágta a csatabárdját, de ekkor a férfi már messze járt. Amikor elhaladt a bajasjaunok barlangja mellett, az egyik elénekelte neki, hogy termesze a növényeket.

Egy másik hiedelem szerint a basajaunok, amikor a baszk pásztorok aludni mennek, lejönnek őrizni a nyájat, persze miután a pásztorok csengőt raktak az állataik nyakába.

Ami vicces, hogy a mai állattenyésztők meg vannak gyöződve arról, hogy a basajaun tényleg létezik, sőt az egyik öreg elmondta egy interjúban, hogy egy basajaun gyakran odajött a tanyájához, nem tudni mit akart. Egy másik állítólag a Maliuxe barlangnál látott egy szőke bundás basajaunt sütkérezni. 1993-ban egy csapat túrázó épp egy templom romjait nézték meg, amikor a közeli barlangból előlépett a basajaun. A teremtmény két méter magas lehetett, vastag bunda fedte a testét, és a hangja olyan volt mint egy dühös macskáé. Pár hónap múlva őslénykutatókat lepett meg a Katalániai Gerona régióban.

Lehetséges, hogy Basajaun a neandervölgyi ősember leszármazottja? De akkor hogy tanították meg a baszkföldi népességet a földművelésre, amikor a tudomány mai állása szerint nem voltak képesek rá? De mi van ha mégis. Az utolsó neandervölgyiek Európában pont a Pireneusi félszigeten éltek, talán keveredtek a ma élő emberekkel, és megpróbálkoztak a földműveléssel, talán létrejött egy új emberfaj, ami párhuzamosan élt a mai emberrel szerte Európában...

A bejegyzés trackback címe:

https://kriptid.blog.hu/api/trackback/id/tr934701607

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kmj 2012.08.09. 23:23:30

Én már letekertem biciglivel több mint 1600 km-tert észak-Spanyolországoban, mert ugye kétszer mentem végig El caminon (Szent jakab zarándok úton)először a francia útvonalon mentem, az kb észak spanyolországon megy végig, nem az ócán mellett. A második az ocóán mellett megy végig, ez már hegyesebb-völgyesebb, nedvesebb és erdősebb útvonal volt. Arra felé annyi zug, hegy-völgy van, hogy az csak na. Bilbao mocsaras ártere is olyan gyűrűkurás érzetű volt, az a vad, szóval nem az az unalmas szántóföldi táj, ahol napokig biciglizik az ember és megfullad a pollen-por keveréktől, hanem ott tényleg uralkodik még a természet méltósága. A jövőben magyarországon is körbe akarok szaglászni, mert van egy olyan érzésem, hogy itt a kárpát-medencénél is vannak gyűrűkurába illő hihetetlen meseségek, sőt.
Észak-Spanyolországnak voltak olyan részei, ahol nyár közepén is volt hó a hegyekben, azok a hegyek között teljesen középkorinak tűnő faluk is előfordultak, ha egyáltalán előfordult falu 1000m magasan.
Szóval eltudom képzelni, hogy élhet ott bármi, akárcsak a kárpátokban.

magyarparaszt 2014.01.09. 11:49:40

Számomra az teszi hihetővé a baszk legendát, hogy elénekelték nekik a növénytermesztés módját. Márpedig az ének az írást helyettesíti, megőrzendő információk esetén, az írással nem rendelkező közösségekben.