A Glosteri tengeri kigyó históriája
2010.04.21. 12:39
1817-ben megszületett Arany János, Irinyi János /a biztonsági gyufa feltalálója/, Joseph von Fraunhofer elkészíti az első hőképet a napról. Ez az év békés volt, és unalmas. Leszámítva azt, hogy 1817-ben egy tengeri kigyó bevette magát, a Bostonról északra lévő Glouchesterbe. Egy teljes hónapon keresztül mindenhonnan jelentették a lény feltünését.
A dolog különlegességét az adja, hogy a lényről halászok beszéltek, akik elég jól ismerték a környező vízek élővilágát. A teremtmény hossza 80 és 100 láb között változott. A feje akkora volt mint egy lóé, és egy kürtszerű képződmény volt a fején.
1817 augusztus 17-én két nő úszni látta a kikötő területén, semmi rosszat nem tett.
De csak 1918-ban kezdték el kivizsgálni a lényről szóló jelentéseket. A hajókon dolgozó kapitányok, ácsok és papok beszámolóit vették alapul. Pár egyén azt állította, hogy elfogták a teremtményt, de ezek a beszámolók alaptalanak bizonyultak.
De a teremtményről szóló beszámolók felkeltették George Washington egykori segédjének David Humprey tábornok érdeklődését. Ő írta le a teretmény fejét: miszerint a teremtmén
y feje a teknőséhez hasonlított, a feje nagyobb volt egy kutyáénál.
Több vakmerő személy megpróbálta becserkészni, és elpusztítani az állatot, de a puskalővések hatástalanok voltak a szörnyre.
Dr. Antoon Oudemans és Dr. Bernard Heuvelmans / A kriptozoológia megteremtője/ ezekben az években kezdte meg a lényről szóló információk gyüjtését, régi feljegyzésekből. Itt kiderült, hogy az első beszámoló, egy hasonló állatról 1638-ban egy John Jossely nevű férfi tollából. Miszerint egy hajó, ami indiánokat szállított, megpróbálta elpusztítani a kigyót, de az indiánok tanácsa szerint kitért a lény elől, miszerint, hogy ha feldühítik, akkor szétzúzza a járművet.
1641-ben látták legközelebb az állatot, a jelentésbe leírták, hogy a teremtmény soha nem jön ki a partra.
A New Englandi Linnean Társaság kinevezett egy bizottságot, hogy vizsgálják meg az állatról szóló beszámolókat.1817 augusztus 18-dikán ki is adtak róla egy röpíratot. Ebben tudományos nevet is adtak a teremtménynek: Scoliophis atlanticus.
Ezek után sokáig nem lehetett látni a teremtményt. Valószinüleg, mert a gőzhajók elterjedésével, a lény a zaj, és a szenyezés miatt nem jutott elég táplálékhoz, és emiatt meg a túlhalászás miatt elköltözött a partközelből.
De 1962-ben újra felbukkant a faj egy újabb tagja, a Massachusetti Marshfield partjainál. A Tengeri Kigyók elterjedt kriptidjei az óceánoknak. Minden kor, minden hajósa látta már őket, és előfordultak már incidensek ezekkel a lényekkel.
A Glosteri tengeri kigyó, volt az egyik legjobban dokumentált megfigyelés. De vajon mik is lehetnek ezek a lények? Mondták már őket plesiosaurusnak, de morfológiailag távol állnak tőlük.
Két elmélet létezik:
1. Mosasaurus: Ezek a teremtmények a Késő Kréta időszak végén felváltották az óceánokban az icthiosauruszokat. Elég mélyre leereszkedtek, hogy túlélhették a kréta-tecier eseményt.
2. Basilosaurus: Hatalmas eocéni őskori ragadozó fogascet. Külsőre igencsak hasonlít a tengeri kigyóra, ő másik gyakran emlegetett gyanúsított. Ami a legkülönlegesebb, hogy ez a lény nem jön ki a partra, és légköri levegőt lélegzik, akkárcsak a mosasaurus.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Oidipus Prime · http://oidipusprime.blog.hu/ 2010.04.21. 14:34:25
Néma Bob · http://kriptid.blog.hu/ 2010.04.21. 17:15:51
A Molekeo Membével kapcsolatos írásodat olvastam is. Nagyon jó volt. A te oldalad is felkerült nálam könyvjelzőkbe. Csak így tovább.
Amúgy az infókat, a http://www.americanmonster.com-ról fordítom.
Oidipus Prime · http://oidipusprime.blog.hu/ 2010.04.22. 00:55:22
Néma Bob · http://kriptid.blog.hu/ 2010.04.22. 08:56:23
Mondjuk ez érthető magatartás a mai zoológusoktól, hogy azt hiszik, hogy ma már nem jöhet semmilyen nagy állat.
Ők kicsibe gondolkodnak, pl. új rovarfajokat keresnek. Néha beröppen egy új emlős, vagy madár.
De a tudósok helyébe inkább ezekre a jelentésekre koncentrálnék, mint a fenti is.
A lénynek tudományos nevet is adtak.