1934 óta jelentek meg beszámolók gonosz, kenguruszerű lényekről, amelyek főemlős jellegeket hordoznak magukon.

Elentétben az emberszabású szerű bigfootal ezeket a lényeket páviánszerűnek irják le, a hátsó lábai kenguruszerűek, a melső lábain karmok, a fülei pedig hegyesek, a farka hosszú és bozontos.

Az első találkozás 1934-ben Tennesse-ben történt ezzel a veszélyes ragadozóval. Állítólag villámgyorsan mozgott és hatalmas ugrásokra volt képes.

A következő találkozásra 25 év múlva került sor. A Boyd család a Virginiai hegyek között ment haza otthonukba Saltvillebe, mikor megtámadta őket egy különös élőlény, és három karcolást ejtett a kocsijukon. Paulie Boyd így írta le a teremtményt:

A szeme világított, két erős hátsó lábán állt, míg az elülső lábai kicsik voltak.

Néhány nap múlva újabb találkozás történt ugyan ebben a térségben. A Saltville-i kórházban dolgozó két nővér kocsiját támadta meg a teremtmény, leszaggatva annak tetejét.

1973-ban a híres kriptozoológus Loren Coleman vizsgálta ki a lényről szóló három jelentést Kentucky államban. A következőt nyilatkozta az Animal Planetnek:

Alaposan kivizsgáltuk a helyzetet. A szemtanúk hitelesnek és őszintének tünnek. A jelentések nagyon különböznek a Bigfootól, miszerint ennek a lénynek farka van.

1979-ben Georgia államban történt a következő kapcsolatfelvétel a lényel. Egy nő jelentette az esetet.

A legrondább dolog volt, amit életembe láttam. A farka olyan volt mint a hódé, csak szőrel fedett. Az arca kutyaszerű volt.

1996-ban pedig egy elgázolt páviánszerű lényt találtak a Louisianai 12-es úton.

Ugyanebbben egy másik ismeretlen szemtanú látta, ugyanabban az államban. A teremtményt előszőr kutyának vélte, de amikor közelebbről megnézte, bizony észrevette, hogy ez nem egy kutya. 

A mai napig vannak a gonosz majomról jelentések.

Egy  hasonló lényről az USA délkeleti részén élő indiánok is megemlékeznek. A Chowtats nevű teremtményről regélnek, amely egy fekete emberszerű szörnyeteg, hosszú szemfogakkal, világító szemekkel és kutyaszerű fülekkel. A történetek szerint a gyomruk olyan mint a kigyóé, képes bármit elnyelni és megemészteni.

Egyesek szerint a Gonosz Majom egy be nem sorolt főemlős faj.

Mások szerint ez a lény egy továbbfejlődőtt koboldmaki /több millió évvel ezelőtt a koboldmakik elterjedtek voltak Észak Amerikában, tehát lehetséges, hogy bizonyos csoportjaik itt maradtak, és továbbfejlődtek/.

Bizonyos vélemények szerint maga a sátán ez a teremtmény, de a földönkivüli elméletnek is sok támogatója van, de vannak akik úgy gondolják, hogy ez a teremtmény egyenlő a Chupachabrával, de mint egy bejegyzésembe írtam a titokzatos Agropelterel is.

Bár vannak kutatók, akik összefüggésbe hozzák a Theropithecus oswaldival, azzal a gorilla nagyságú ősi páviánfélével, amely Kelet Afrikában él. De túl kicsi ahhoz, hogy az az állat legyen.

De akkár mit is mondjunk a Gonosz Majom már a mai mitológiánknak a része.

Ezzel a posztal búcsúzom erre az évre. A következő poszt januárba lesz, addig is boldog karácsonyt és eredményekben gazdag új esztendőt kivánok nektek. Ne kábuljatok be a bejglitől és legyetek jók:)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.