A Nyugati Ghatok hegység lábainál veszélyes vadállatok, tigrisek, dholok és más ragadozók élnek, bár ezeknek legtöbbje veszélyeztettet hála az emberi terjeszkedésének. Azonban a területen él egy másik, a tudomány által még nem leírt macskaféle: a pogeyan.

Shandes Khadur környezetvédő és természetfotós épp a Dél-Himalája egyik legmagasabb csúcsának, az Anamudi közelében járt, amikor meglátott egy különös macskát. A vadállatnak kerek fülei és hosszú farka volt, a bundája pedig sötétszürkében játszott. Shandes nyúlt volna a fényképezőgépéért, de az állat eltűnt. Nem emlékeztette semmilyen ismert macskafélére.

Másnap a férfi kirakott egy csalit (egy csicsergő, kismadárfigurát), és egy hőre érzékeny kamerát. Azonban nem tudta lefényképezni az állatot. A helyiek pogeyanak hívják a lényt, vagyis a "a macska aki a köddel jön és a  megy". A teremtményt általában egy mutáns leopárdnak gondolják.

Ez lehetséges. Hisz ismerünk olyan leopárdokat, amiken egy folt sincs (gondoljunk csak a fekete színváltozatra). Ilyenkor a foltok egy genetikai rendellenesség miatt túl nagyok lesznek és összenönnek, de az eredeti színváltozat megtalálható a hason, és a fejen, csak halványan. De az elmúlt pár években találtak több más furcsa színváltozatot is. Találtak csincsillaszínűt (krémszínű kabát és kék szem), vörösest, az albinók sem ritkák. Karl Shuker zoológus és kriptozoológus azonban ír olyan leopárdról, aminek a bundáját pókhálószerű rajzolatok borították, de voltak már olyan állatok is, melyeknek a jaguáréra emlékeztető mintázatuk volt.

Lehetséges, hogy a Pogeyan is a leopárdnak egy ilyen alfaja?

Talán a színük segít elrejteni őket a sziklás környezetben, ezzel segítve őket a vadászatban.

A képek alapján a teremtményben sokkal inkább oroszlánszerű vonások dominálnak. Talán az ázsiai oroszlán egy sörénytelen alfaja, vagy esetleg a barlangi oroszlán máig életben marad populációja?

Erre utalhat, hogy egykoron a barlangi oroszlán egész Eurázsiában, Észak Amerikában és Dél-Amerika délnyugati részén is elterjedt voltak, míg az ember ősei ki nem szorították őket a vadászterületükről. Talán néhány populációjuk megmaradhatott India hegyeiben.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.